Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Megfigyelés

2011.01.03

 Megfigyelés

Megfigyelés helye: Europark

Ideje: 2010. december 09. délután 03:10-03:55

 

1.) (03:10-03:15):

Mivel tanárnő felhívta rá a figyelmem, hogy legyek oly jó és egyszerre „megfigyeljek” 45 percig most ezt teszem. Letetem a kis sejhajom a mozgólépcső alatti székek egyikébe és úgy csinálok mint aki éppen kronológiát készít töri házinak.. ami persze megfigyelés csak álcázva J.

Az első ember akit kiszúrtam egy számomra meglehetősen ízléstelenül öltözködött hölgy. Csak, hogy tanárnő is el tudja képzelni rövid leírás: tréning felső (sötétkék), hozzá tréning alsó ( rózsaszín), csizma, amibe belehúzva a tréning alsó szára, de hogy erre minek kellett az a cifra mintájú szoknya???? Ráadásul télen kabát nélkül???  Szemlátomást egyedül van. Egy pillanatra megtorpant a kis ékszerüzlet előtt ami itt van rögtön mellettem egy karnyújtásnyira. Szerintem az ezüst nyakláncokat nézegeti. És most be is megy az üzletbe. Viszonylag gyorsan megfordult. Valószínűleg sokba volt, amit kinézett magának. Most itt áll mellettem és az interspar felé nézelődik. Elindul a bejárat felé, de a kapu előtt valamiért meg állt meggondolta magát. És elindul kifelé.

 

2.) (03:15-03:20):

Az itt két hellyel arrébb ülő párra lettem figyelmes. A nőt fogom alaposabban megfigyelni ezt már látom előre. A nő hangosan nevet, a pasi valószínűleg mondott valami vicceset. Szerintem a nőnek nagyon tetszik a pasi. Már csak abból is ítélve, mert a következő viccet hallottam és egyáltalán nem volt vicces. Mi több egy kicsit brutális volt mivel a hölgyike szőke, és szőkenős vicc volt. Szerintem vagy nem érzi magát szőkének, mert hát ugye, mint tudjuk a „szőkeség is belülről fakad” vagy nagyon tetszik neki a pasi. Miután befejezte a nevetést a hölgyike hosszan egymás szemébe néztek, olyan ez mint egy ponyva regény, majd a nő lesütötte a szemét és mondta hogy neki mennie kell.

3.) (03:20-03:25):

Igazából kezdek fáradni. De nem baj akkor is kell az anyag a dolgozathoz így haladok célom felé töretlenül. A következő áldozatom egy kb. 30 éves férfi. Valószínűleg családos, már ha jól látom a kezén a gyűrűt, de nem vagyok benne biztos, mivel nincs rajtam a szemüvegem. Hogy miért éppen őt választottam ki? Nem tudom. Olyan esetlennek látszott. Vékony, viszonylag alacsony, szerintem nem magasabb nálam. Az Interspar bejáratánál áll. Nagyon keres valamit a zsebében. Majd a homlokát dörzsölgeti. Szerintem otthon felejtette azt, amit éppen keresett. Telefont vesz elő az övén lévő tartóból, majd telefonál. Nagyon nagy valószínűséggel ki merem jelenteni, hogy élete párját hívta, ugyanis elkezdte lóbálni a lábát, és vakarni a fejét. Így ha csak ezt látom és nem látom hogy nagyon keres valamit is kijelentem, hogy valami baja van és nem tudja hogyan közölje. Elkezd magyarázkodni, majd rángassa a vállát és hangos bólogatásba kezd. Ez a tipikus „Igen, drágám” jut az eszembe, konkrétan a vicc.

Majd a férfi leteszi a telefont és elindul a főbejárat felé.

 

4.)(03:25-03:30)

Lassan túl vagyok a felén a megfigyelésnek. A mostani kiszemeltem egy a pénztárnál álló nő. Valószínűleg komoly agyi problémái vannak vagy halláskárosult. De inkább az első. Egyik pillanatról a másikra kezdett neki kiabálni a pénztárossal. De nem rosszallóan, hanem ilyen nem is tudom, hogy fogalmazzam meg… szóval érdekesen beszélt de nem bunkón csak furán. Mert így nagyon hangosan még kellemes ünnepeket is kívánt a pénztárosnak, de az ahogy először rászólt a pénztáros nőre az ijesztő volt. A kérdés az volt, hogy nem adsz nekem pontokat? És a nő helyében lehet, hogy menten ott halok meg szívinfarktusban, de ő egész jól vette. Biztosan ismerős volt neki a hölgy. De a hölgy miután megkapta pontjait köszönt még egyszer és elment.

 

 

5.)(03:30-03:35)

A következő jelölt egy idős néni. Szerintem, olyan 70 körül lehet. Tipikus néni: guruló szatyrot, húzva maga mögött cikázott a tömegben. Talán azért szúrtam ki mert eddig ő a leghétköznapibb látvány ebben a bevásárló központban. Úgy látom az Intersparba igyekszik, igen most már egészen biztos. Úgy látom van egy kis fenn akadás. A néni ugyanis kivett egy kocsit az interspar elől és elindult vele az ellenkező irányba, mindezt úgy, hogy közben lenduletből belelökte a kis gurulós szatyrot! Hát ez is csak velem történhet meg, de nem is bánom legalább izgalmas lesz a beszámolóm. J  Már már egész jól elért a velem egy sorban lévő cipő üzletig, mikor a fent már oly sokszor említett Interspar biztonsági őre kapcsolt, hogy az, amivel a néni furikázza kis csomagját, bizony oda tartozik. Számomra felettébb üdítő látvány volt a biztonsági őr arca. Így szavakkal szerintem le sem lehet írni. Egy azonban biztos: a néni szemlátomást nem értette mit akar tőle az úriember, de készségesen visszasétált vele, és visszatették a kocsit majd kiderült, hogy a néni az emeletre akart felmenni vele az egyik telefonos üzletbe. J (ezt onnan tudom, hogy mellettem sétált el a néni meg az őr, és éppen magyarázta neki, hogy a mozgólépcsőn, ha felmegy, akkor ott lesz mindjárt jobb oldalt.)

 

6.)(03:35-03:40)

Tudni kell, hogy itt mellettem rögtön a mozgólépcső alatt egy Xbox játékokat árusító fiatalember van. Csak azért mondom ezt el, mert úgy gondoltam éppen ideje valakinek megörökíteni, hogy az eladó is lehet nagyon kedves is, de lehet nagyon tahó is mivel éppen most távozott tőle egy fiatal srác, aki csak egy használt lemezt vett meg. És vele nagyon illetlenül beszélt. De itt is van neki a következő vevő. A férfi karján vastag aranylánc, a nyakába fux, a kezén pecsétgyűrű. Az eladónk nagy érdeklődéssel foglalkozik a vevővel. Mi több, sorra ajánlja neki a legújabb játékokat, téma szerint válogatva. Majd mikor döntésre kerül a sor, bizony ez a férfi is az olcsóbbat vitte el. Azt a szitkozódást, amit szerencsétlen kapott, miután távozott, nem kívánom senkinek.

 

7.)(03:40-03:45)

A szitkozódásból egy nagy puffanás hatására tértem magamhoz. Meg is van következő megfigyeltem. Az előbb még a kasszánál pakoló kislány (olyan 10-12 éves lehet), most elszakadt szatyorjából, szétgurult dolgait próbálja meg összeszedni több, kevesebb sikerrel. Én szívem szerint oda mennék és segítenék neki, de mivel nem léphetek kapcsolatba vele, így nem teszem. Szegény, elég sokáig elkínlódott vele, mire sikerült neki mindent összeszedni. Én mindössze azon háborodtam fel úgy magamban, hogy senki nem ment oda segíteni, összeszedni a holmikat. Pedig szerintem látszott esetlenségén, hogy szinte kiált a segítségért, mert borzasztóan zavarba jött. Nagy nehezen vett egy másik szatyrot, és átpakolta holmiját és el tudott indulni.

 

8.)(03:45-03:50)

Az utolsó előtti megfigyelésemhez érkeztem. Eléggé elfáradtam így a mai napra, és még haza is kéne mennem Kunmadarasra az 1 óra múlva induló vonattal. A reggeli matek Zárthelyiről nem is beszélve. A változatosság kedvéért most nem egy vásárlót vagy eladót nézek ki magamnak. Szerintem lassan feltűnő leszek itt, hogy ennyit írok. Szóval a következő megfigyeltem egy aláírás gyűjtögető. Mondjuk, ez a férfi nem tudom mihez gyűjt aláírásokat, de biztos jó oka van rá. Én az ilyen dolgokhoz nem adom a nevem szívesen, agy ha látom, hogy kint vannak, automatikusan a másik irányból megyek, de úgy látom vagyunk ezzel így még páran. Akit szegény hapinak sikerül is megállítani, nem igazán akarja aláírni a papírját. Na de úgy látom most sikerült neki. Egy fiatal nő aláírta neki! A pasi arcán széles mosoly, így engedi tovább a hölgyet.  Végre neki is sikerült valami.

 

9.)(03:50-03:55)

Yeah! Ez is eljött az utolsó megfigyelés aztán irány Köki! Szerintem ezt aki így végig csinálta, még ha nem is vallotta be úgy várta, mint a messiást. Nem tudom ki, hogy van ezzel, de az én szemem bántja, ha egy hisztiző gyereket látok. Lehet, hogy csak azért, mert nálunk édesanyám még csírájában elfojtotta az efféle viselkedést, de mi soha nem csináltuk ezt, mint következő alanyom tette. A kasszánál édesanya 8-10 év körüli gyermekével. A szalagon csak olyan cikkek, amelyek szinte minden családban megtalálhatók. Kenyér, felvágott, gyümölcs, stb. az én figyelmem viszont a kisfiú keltette fel azzal, hogy hangos visításba kezdett, mikor anyja elvette kezéből a játékautót és a szalagra tette, hogy kifizethesse azt, ugyanis addigra az eladó minden mást beütött. Igazából csak ilyenkor jut eszembe mindig keresztanyám, aki azt vallotta, hogy anyu rosszul nevel minket, mert „túl” szigorúan fog. Hát valószínűleg nem volt igaza.

A kisfiú miután az eladónő beütötte az autót és visszaadta volna a gyereknek a játékot leült, de a kisfiú fennhangon elég trágárul elkezdte szidni mind az anyját, mind az eladónőt, hogy elvették tőle a játékot. Szemem-szám tátva maradt, ahogyan hallgattam. Nem tudom, mit csinálnék, ha az én gyerekem viselkedne így egy ilyen nyilvános helyen.

Összességében élveztem a feladatott most is. Remélem irományomat tanárnő legalább ekkora élvezettel olvassa, mint én készítettem.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.
 

 




Archívum

Naptár
<< Március / 2020 >>


Statisztika

Online: 1
Összes: 50323
Hónap: 745
Nap: 26